Gondolatok ... Ölelj magamhoz

Gondolatok ... Ölelj magamhoz

Ölelj magamhoz

Ölelj magamhoz

 

Ölelj magamhoz,

mint az álom, amely hajnalban még nem enged el teljesen,

csak puhán körbefon,

mint a Nap sugara, amely nem kérdez, csak simogat.

 

Ölelj magamhoz,

ahogy a pára öleli a tó tükrét, összemosva a határt ég és víz között,

mintha minden csak lebegne,

s én is lebeghetnék végre súlytalanul, békén.

 

Ölelj magamhoz,

hogy a bennem élő kicsi fény előbújhasson a csillagok közül,

ahonnan eddig figyelt félénken,

mint aki nem tudja, van-e még helye a világomban.

 

Ölelj magamhoz,

hogy ez a fény újra megtalálja az utat a mellkasom melege felé,

és ott pihenhessen meg, ahol a szívem ritmusa már nem siet,

csak ringat, mint egy lassú, végtelen tenger.

 

Ölelj magamhoz,

mert ebben az ölelésben a múlt és a jelen összeér,

mint két álom,

amely ugyanabból a fényből született.

 

Ölelj magamhoz,

hogy a régi erő, az a tiszta, gyermeki ragyogás, újra átjárjon, és emlékeztessen arra,

hogy bennem még mindig ott él az a lélek,

aki tudott hinni, tudott bízni, tudott élni.

 

Ölelj magamhoz,

mert amikor így tartom magam, a világ is elcsendesedik körülöttem,

és én végre hazatalálok abba a puha, álomszerű fénybe,

ahol mindig is vártam magamra.

Segíthetek valamiben? Találd meg a saját utad a változáshoz

Ha úgy érzed, elakadtál, változtatnál, vagy egyszerűen jobban szeretnéd érteni önmagad működését, keress bizalommal. Szeretettel várlak egy elfogadó, biztonságos közös folyamatra.